Cserhátsurány, Nógrádsipek, Hollókő. Na jó, az utolsót talán mindenki ismeri. De ha azt mondom, hogy az első kettőről eddig még csak nem is hallottam, nem vagyok egyedül. A hétvégén viszont a Kőrösi Túra Klub keretein belül megismerkedhettünk velük. Ugyanis jó páran belevágtunk egy szupernek ígérkező Kéktúrába. Utunk természetesen nem indult zökkenőmentesen, az elveszett pecsét története, rögtönzött városnézés Cserhátsurányban, ahol nem mellesleg igen meleg fogadtatásban részesültünk. De végül sikeresen elstartoltunk. Az időnk nagyon kellemes volt, az utunk pedig kalandos, vidám, egyszóval olyan Kőrösis. Harcoltunk a bogarakkal, békát fotóztunk, tüzet raktunk az Auchanos gyufából, megmásztuk a lehetetlennek tűnő emelkedőt, jártuk a természetet és közben nagyon jól éreztük magunkat. Természetesen a nógrádsipeki kávézót (habár zárva volt), majd Hollókő városát és immár felújított várát sem mulasztottuk el. De mégis, talán a végén a legjobb az egészben a büszkeség volt, hogy teljesítettük és a pad, amivel szembe találkoztál, majd fáradtan lezuttyantál rá. Szuper volt kimozdulni és új élményekkel, barátokkal gazdagodni!
Nagyon köszönjük Bacskó Hanna családjának a szívélyes vendéglátâst és Anda Dávid tanár úrnak a szervezést!
Az év első Kőrösis túrája hivatalosan is teljesítve!
Várjuk a következő alkalmat!
Tóth Johanna 10.b
